Végezz úgynevezett metabolikus rezisztenciagyakorlatokat! Mit is takar ez? Rezisztenciával ( azaz súlyzók vagy saját testsúly ,, ellenállásával” ) gyors, ciklikusan változó edzéseket kell végrehajtani , a mozgássorok között csak keveset szabad pihenni. Az egymást követő mozdulatsorok szándékosan nem ugyanazokat az izmokat mozgatják meg, hanem ellenkező testrészeket. Néha az egyik gyakorlat a felsőtestet, a következő a lábat dolgoztatja meg, máskor húzó jellegű mozdulatok után nyomások következnek. Ennél a módszernél nem áll fenn a veszélye annak, hogy túl gyorsan elfáradnak az izmok, ugyanakkor egyszerre van anaerob és aerob terhelés is – azaz jól meglehet dolgoztatni az izmokat és a kardióvaszkuláris rendszert is.
Az eredmény: edzés utáni megnövekedett oxigénfogyasztás. Ez azt jelenti, hogy ennek az intenzív mozgásnak a hatására nő az oxigénfelvétel. A regeneráció során az oxigén számos folyamathoz kell – például sejtszintű javítómechanizmusok, izomnövelés, hormonális egyensúly helyreállítása-, amelyek segítségével a szervezet adaptálódik az elvégzett gyakorlatokhoz. Az oxigén gyorsítja ezeket a mechanizmusokat. Valamint segíti azokat az anyagcsere folyamatokat, amelyek a megnövekedett testhőmérséklet miatt felgyorsultak.
Mindezek eredményeként bátran kijelenthetjük, hogy a metabolikus rezisztenciagyakorlatok gyorsan és agresszívan fokozzák az anyagcserét, ezért kivételesen gyors zsírégetést idéznek elő. Az is bebizonyosodott róluk, hogy kiválóan alkalmasak az inzulinérzékenység fokozására. Igaz, hogy erre minden súlyzós edzés alkalmas, de a Journal of Strenght and Conditioning Research ( Erő és Kondicionálási Kutatások Lapja ) című szaklapban két egymástól független publikációban is leírják, hogy ebben a tekintetben bizony hatékonyabb másfajta edzéseknél.
