Gyakran kérdezik tőlem, hogy edzés közben miért hallgatok zenét. Az iPod valahogy nem illik hozzád, mondta egyik ismerősöm, miután egyik délután együtt edzett velem. Az edzéshez felemelő zenére van szükségem, ezért a balladák és a komor dalok általában kiesnek. A zene felerősíti a koncentrálóképességemet és elősegíti, hogy teljesen az előttem álló feladatnak tudjam szentelni a figyelmem-annyira, hogy hiszek benne, hogy az edzéseredményeimet javítja, ha a megfelelő napon és a megfelelő időben a megfelelő dallamokat hallgatom.
Az élsportolók a képességeik határait feszegető próbatételek előtt pszichésen mindig feltüzelik magukat. A beszélgetés megzavarhatja ezt a mentális ráhangolódást. Én tényleg nem akarok senkivel sem csevegésbe bonyolódni, amikor egy maximális ismétlésszámú húzódzkodásra készülök, akkor sem , ha az illető jó szándékkal közelít hozzám.
A beszéd kontraproduktív. Ha kedves természetű vagy, és hagyod, hogy a Vas Házában megzavarjanak, akkor komoly problémákkal kell majd szembenézned. Pszichésen lehetetlen elmélyült beszélgetést folytatni, majd egy mondat közepén hanyagul odasétálni a teljesítőképességed határáig megpakolt súlyzóhoz, és felemelni. Esélyed sincs rá. A súlyt nem érdekli, mit csinálsz: mindig állandó marad. Ne légy ostoba: ha felakarsz emelni egy a jelenlegi határaidat elérő vagy azt meghaladó súlyt, akkor ki kell dolgoznod egy személyre szabott pszichés feltüzelő eljárást.
De mi a francot jelent ez?
A pszichés felkészülés célja a figyelem összpontosítása. A megfelelő lelkiállapot az, ha van benned egy csipetnyi agresszió és céltudatos macsóság, akkor is, ha egyébként nőies típus vagy. Ahhoz, hogy felemelj egy akkora súlyt, amekkorát még sohasem emeltél, összpontosítás és vadság szükséges. Ha valamelyik hiányzik, kudarcot vallasz.
Az edzéseken mindig nyújts maximumot! Idővel megtanulod, hogyan hozhatod ki magadból az állatot. Ennek persze nem kifelé kell látszódnia. A pszichés felkészülés nem jelent abszolút garanciát a sikerre, de jelentősen javítja az esélyeidet. Válogass magadnak hangulatfokozó zenéket, és amikor a zene felpezsdíti a véred, készen fogsz állni a súlyok szaggatására. Én minél előrébb tartok az edzésben , annál jobban tudok koncentrálni. Mielőtt ténylegesen megkezdenék egy emelést, közvetlenül előtte, mentálisan lejátszom magamban.
Az elmúlt 20 évben eljutottam oda, hogy az akaratommal rutinszerűen rá tudom venni a testem, hogy többet nyújtson, mint amire az adott napon egyébként képes lenne. Látom magam, ahogy odalépek a súlyzórúdhoz, megragadom a megfelelő fogással, és uralom a súlyt. A súlyzó( a képzeletemben) mindig könnyű. Tökéletes kivitelezéssel végrehajtom a súllyal a megfelelő számú ismétlést, majd visszateszem a súlyzót. Aztán kinyitom a szemem, jó nagy levegőt veszek, felállok, és megpróbálom valóra váltani a vizualizációt. Ennyi!
A határ az ismétlésszámtól függetlenül határ, és a súly ugyanakkora marad, bármit csinálsz. A súlyt nem érdekli, hogy nem figyelsz oda rendesen. Ha nem tartod tiszteletben az emelés technikai korlátait, a súly megbüntet.
